Gavallér-csapda

Írta: Sheila Finch - Adaptáció: Landorhegyi Zoltán       - O’Connor atya?      Joe a honolului reptér japán terminálját, a NEXST-2-t fürkészte a hang után. Fáradt volt és elgémberedett a repüléstől – az annyira…

"Részegröptű félisten-madarak, Ti, asturok, columbák és főnixek. Szóljon ma hozzátok szavam, ott fenn a lebegő éter és az univerzum határperemén, segítse utatok Aer, s találjon rátok imádatom, nagy istenek, Venus és Apollo. Rólatok álmodom nap, mint nap, Morpheus segítő…

Szép így a szegénység!Fityiszt mutatva ömlengő érzéseknek,nyugalom ez, egyszerűségSzerzetesi derűvel,rongyokban üres asztalok mögött,hol ha kell sincs helye a búnak,nem bódíthat a más kárán faló világSenki sem látja éhem,s hallhatja ki merengésema falak résén átSzép így…

Kineveztem a hirtelen jött szabimat alkotói szabadságnak.Miközben kiheverek dolgokat - és mosok, ahogy szoktam a munkahét után -, máris azon gondolkodom, hogy osszam be a rám szakadt lehetőségeket ügyesen. Úgysem úgy lesz, ahogy eltervezem.www.youtube.com/watchIgen, már megint az az…

Beidegződésektől menekülök...Nem is tudom, mennyi ideje. Tíz éve csak annyi volt a gond, hogy nem hajoltam utána, ha kiesett a kezemből valami. Megvolt az okom rá. Az IBM-re vezethető vissza. Tisztatérben dolgoztam, szkafanderben - hírbeszámolókból ez az a bevágókép, mikor…

A Renault-k a külváros felé vették az irányt. Felgyorsult a tempó, felvettük a városi közlekedés megszokott nyolcvanas sebességét (valószínűleg gyorsforgalmi lehetett az az út): nem kellett szégyenkezni; most hogy már nem városnézésen jártunk, a buszok gyorsulása egy-egy…

Nem küzdelem ez már, csak lélekvesztett,vértelen vérontás,hajnali barangolás, kimúlás,képtelen képek hívogatása elejtetttükrök jeges szilánkjaiban lépkedve.Csak egy hangtalan zokogásfuldokló világomban,csak rég nem hallott szavakszüntelen ismételgetésea kiborulásig.Nem…

Bele sem merek gondolni, mennyire megizzasztom az őrangyalaimat időnként. Hiszen azt mondják az irgalmaskák - a kis ezoterikus szentfazekakról van szó (mellesleg imádom őket, amennyire csak engedik), és ebben az elnevezésükben ici-picit máris benne van az is, hogy spirituális…

Nagyon szeretném azt csinálni, amit szeretek, fő munkaidőmben. És ez lenne az igazán, amire fel azért jónéhányan dicsekednek, és büszkék magukra rettentően. És jogosan. Kevesen lennének ilyenek? Á, dehogy! De ez valahogy nekem eddig még nem jött össze. Illetve mikor sikerült,…

Nancy Etchemendy-re az FSF magazin hasábjain leltem. 2004-es megjelenésű novellája előtt a Magazine of Fantasy and Science Fiction lapjain „Demolition” (pusztítás) címmel jelent meg írása (a 2001 áprilisi számban), s ez akkor döntőse lett a Bram Stoker-díjnak. Mára már…

Másnap 1905. május 2-a volt. Kedd. A dátum kiemelt fontosságú az emlékeimben, mintha beleégett volna, vagy mintha vésővel vájták volna az agyamba.     A hajnal ragyogóan tiszta volt, reggelre ismét felmelege- dett, mint soha máskor ebben az évszakban. A madarak…

Titkokat suttog a tavasznakádáz hírnököm,időm.Közel vagy Távol.Közel vagy te távoli rémálom,mellettem állsz időm,jövőmbe látó hírnököm.Mint szél sodorta, szárazszavannák kórója, vizek fuldoklója,vaksötét-fénybe áztatom magam.Vérem lüktet, mint lüktet afájó gond az…

Semmi nem történik véletlenül!Ó, mennyire elkeseredetten hangsúlyozom, hogy van nekem egy "nemlétező nagy Ő"-m, akit még csak nevén sem említhetek, mert valahogy úgy érzem, Niki nem szeretne itt lenni. Pedig a közeljövőben meg fogom mutatni neki is, mit írok, aztán majd…

 Néhány hét múlva az episzkopális egyház lelkésze, Marshall atya látogatott meg. Beinvitáltam. Térdén billegtetve egy csésze teát, és az itthon talált utolsó csomag keksz egyik darabkáját ropogtatva szólt így:     – Mrs Mayhew, tisztában vagyok…

Hidega forrás, mint hűs a víz,mely a tájnak szalad,kicsinya helység, mint kicsiny a hely,hol a forrás fakad.Szűkaz én utam, mint keskeny az útja,kinek nehéz a gondolat,csak rózsállik az ige a fejben,s helyben topog a láb, az élet csak vár,tovább most nem szalad.Talán van, holforraz…

Ez az egyetlen állandó dolog a világban. A változás. Na tessék, már taoista jelmondatokat zengek, pedig megmondtam, semmi közöm a feng shuihoz. Valóban így lenne? Kétséges.Mindannyiunknak köze van hozzá, az életünkbe lopták ezeket a tanokat gondolkodók és elgondolkodtatók. Hisz…

Írta: Nancy Etchemendy - Adaptáció: Landorhegyi Zoltán Ő R B Á L V Á N Y - M E M E N T Óelőszó a Nimitseahpah-hoz Tárnák roskadt rejtét óvnod - társad én leszekDenevérek röptét, a fény halálát - velem figyelhetedLelket maró múltad szellemét - velem őrizhetedÁm…

Olykor még máig gondolkodom hasonlókon. Te jó Ég! Most leltem meg Ildikó utolsó és egyetlen versét HOZZÁM...PILLANATNYI TAVASZ Mily furcsa érzés,Mit érzek énMely oly régóta itt égSzívem rejtekén.Magamtól kérdezem:Mi történt velem?Hiányzol. Mindenütt kereslek,Ha nem…

Csend-hálót téptem - pókok rajába ki hallgatva int,vonszolta testem várakozásom, zsibbadta a kínt,szűköltem, üvöltöttem: nem állhattam a telet,lelkem telében nem volt köszönet.Nincs köszönet, nem volt hála fáradtságért.Ezernyi ördög kacagta könnyem; s ráértminden, mi…

A jókedv általában ragadós (átragadós) természetű, mint az ásítás. Nem is éreztük magunkat annyira fáradtnak, mikor a vezetőinkkel végre visszaindultunk a két buszunkhoz. Jó volt az idő, sütött a nap, és számoltuk a bogarakat - jó, ez csak marháskodás (rímötlet) -,…

Mivel a feng shuihoz semmi közöm, szerintem maradok is ennyiben... Egy ideig.

   - Áááá, nem csinálom én ezt így tovább!   - Miért, mi baj?   - Áá, nem vagyok én senki csicskása, meg kapcaruhája. Én megyek, és leszámolok...   - L a j o s !!   - Hát mit képzel itt bárkicsoda is, ugye? He?   -…

Összeszorított, koccanó fogakkalSuttogd karjaimban szavaidAztán kicsit nyisd meg a szád,És dúdolj; szerelmed elvakítHogy szoríthassam, add a kezed -Várakozó, ténfergő igyekezetHa fejem rád hajtanám, örökkön halljamHangoddal játszadó bohókás szívedet.

Hol van Anna? L ássuk csak! Ismételjük át! Töröm a fejem. Járkálok. Nyugtatni próbálom magamat ma délután. Egyáltalán annyira, hogy gondolkodni tudjak, higgadtan. Tanácstalanul keringek a nappali és a konyha között. Időnként tárgyakba ütközöm, olykor beléjük…

harmadik álszonett egy majdani első találkozáshozÁrnyak nyugtára roskad a nap,vörös fényben szíve szakadt koszorú.Csillagok képén álmot ragad,mély csapdából dallam fakad, szomorúVoltál már úgy, hogy menned kell,s mégis maradnod muszáj?Ébredésbe festelek, szememben veled…