Ez az egyetlen állandó dolog a világban. A változás. Na tessék, már taoista jelmondatokat zengek, pedig megmondtam, semmi közöm a feng shuihoz. Valóban így lenne? Kétséges.

Mindannyiunknak köze van hozzá, az életünkbe lopták ezeket a tanokat gondolkodók és elgondolkodtatók. Hisz ha valami elkezdődött - ez most negatív lesz -, véget is fog érni. Ha pedig kétségek közt, az űrben lebegek, előbb-utóbb el kell kezdődnie valaminek. Hát erre várok, most már mióta.

Tapasztalom, hogy az a baj, ha az egyik napom nagyon oldott, a másik - ezt biztosra veszem - megbosszulja magát. Tegnap előtt este, egy üzemhiba miatt befékezett a gyár. A lényegében záró munkarészleg, a vulkanizálás nem kapott elegendő gőzt, erre az előkészítő folyamatok úgy torpantak meg, mint Walt Disney-nél az elefántok. Két óra leállás jutott pont a munkanap végére. Megkezdődött az óvatos korzózás. Mindenki mindenfelé röppent. Adrival kétszer mentünk el cigizni negyed órán belül (figyelj, bekerültél a tévébe!). És maradtak olyan munkatársak, akik egyáltalán nem tudtak mit kezdeni a hirtelen jött szabadsággal. Jenci például feng shuit olvasott a gépemről (upsz, lebuktam, még hogy semmi közöm...).

Tegnap pedig elszabadult a pokol. Spongya egymás után vágta vissza a gyűrött szövetes kocsikat, én Katának továbbítottam a munka frontját. Jenci szünet előtt félig telt bobbinokat hozott vissza, mondván, csak letekerem, aztán mehetek a dodzsemmel a többiekért, míg vacsoráznak. Persze, hogy nem sikerült. Négyszáz kilóval később (leteker, raklapokra dob - száguldás az összeszerelő részlegre a többiekért) a vacsora vendégek visszaértek, s nem az a kép fogadta őket, amit reméltek. Hát így lesznek alkalmi barátból ellenségek. Nyolc felé Jencinek rossz akksit rakott Speedy Zoli a batterycar-jába, akkor meg azért hisztizett. Szerintem nő kell neki, hogy levezesse (meg nekem is - de az már más történet).

Na, sok hablatynak egy a vége. Ma vagy kiabálni fogunk, vagy időm lesz az egyszer-volt-hol-nem mesét téli hangulatba tennem... Szentesti havazás-képpel indul az új történet (Az amfóra). Lesznek még békák, denevérek (de azok mégsem), s nem sokára újra változás születik.

Valaki még nem gondolkodtt rajta, mikor fogy ki a tinta a képernyőből, mikor ütöm a betűket?