Semmi nem történik véletlenül!
Ó, mennyire elkeseredetten hangsúlyozom, hogy van nekem egy "nemlétező nagy Ő"-m, akit még csak nevén sem említhetek, mert valahogy úgy érzem, Niki nem szeretne itt lenni. Pedig a közeljövőben meg fogom mutatni neki is, mit írok, aztán majd jól ki fogok kapni, hogy nem ebben állapodtunk meg.
Egyébként nem is gondolok már sokat rá. Az a napi négy-öt alkalom, mikor bekapcsolom a gépem, és megjelenik a háttérben a Boldogkőváralján készített lovagtermi fotója (gyengébbek kedvéért S8000017.jpg) - no meg ez a másik, csakazértis - nos ez már nem is olyan sok.
Azt sem ígértem meg neki, hogy bármiben is segítek, meg hogy közöm lesz hozzá a jövőben, mégis azon töröm a fejem, hogy tudnám hatásosabban közhírré tenni az általa szervezett tanfolyamok létét (mert lesz Dunaújvárosban Feng Shui training is, meg csontkovács tanfolyam is novembertől - hi-hi). Az eddigi próbálkozásokra sajnos semmi visszajelzés nem érkezett: azok az átok ismerőseim, akik kapnának az alkalmon - persze ha lenne idejük rá (puszi nekik, persze kifejezetten a lányoknak) budapestiek, szegediek - svédek, törökök, olaszok, kolumbiaiak vagy dél-afrikaiak. Na tessék, hát így nem tudok hatással lenni mindenkire. No, és innen az ok, ha már Feng Shui tanfolyamot hirdetek, tudnom kellene a távol-keleti tanokról pár mondatot. Aztán még a végén bele szerelmesedek a taoizmusba, amit ma délután Bogi-doki is kiegészített három nagy igazsággal. Mélyen egyetértek ezekkel a mondatokkal is.
Három igazság van. Nincs több, de ez a három igaz:
1. Paradoxon. Az élet misztérium. Ne pazarold arra az időd, hogy megértsd!
2. Humor. Őrizd meg a humorérzékedet, főleg ha saját magadról van szó, ez mindennél több erőt ad!
3. Változás. Soha semmi sem marad ugyanaz.
Két szabadnapom következik. Lesz időm ezeken elgondolkodni, miközben nagyon hétköznapinak ígérkezik a "to-do-list"-em. Mert soha, semmi nem marad ugyanaz. Utána kell néznem, mi az ördög szállta meg az erősítőmet, mert az egyik hangcsatornából csak nyikorog a zene. Pedig nagyszerű új beszerzéseim vannak. Például Semisonic.
Mondtam már? Imádom az indie popot (is). Dan Wilson muzsikája Minneapolisból önálló életet él. Ezt nem lehet csendesen hallgatni.
Aztán valamelyik nap ki kell menni a temcsibe (Bogi szavaival meglátogatom a mindszenteki horrort). Adrinak DVD-ket másolok - itt az idő kiélnem magam, és kihasználnom a nem kis gyűjtemény előnyeit úgy zenei, mint film-téren. Hú, tényleg, Stephen King forrásanyagokat kell felkutatnom, és utánajárnom, van-e valakinek Tortúra (Misery) mozija. Saját anyagokat listázok, verset és novellát tervezgetek (az amfórában még mindig nem esik a hó). Életjeleket vibrálok Nikinek, hétfőn délután kollégákkal billiárdozok (délelőtt golfozni kellene menni, ja persze).
És mindezt KÉT NAP ALATT.
És ugye nem felejtünk el vasárnap egy órával többet aludni?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.