Gavallér-csapda

Belépés csakis múzsáknak! Időket helyezek párhuzamba. Napló a múltból, s a jelenből - aztán majd a jövőből. Mert keresem a színeket. Árnyalatokat a hétköznapok, s nem egyszer az irodalom párhuzamában. S keresek valakit... Téged, hogy olvass... Talán majd látlak még.

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Friss topikok

  • Landor: Szia Norci, épp a Duna-korzón cseréltünk erről véleményt áhított első könyvem szerkesztőjével, Ber... (2011.05.29. 17:59) Csak kicsit bánom
  • Landor: Angel, nagyon kedves vagy, hogy olvasol. Szívesen várom kérdéseid a harmax@euromail.hu címre, aho... (2011.03.12. 08:25) Megígértem magamnak
  • Landor: Kedves Vali, levélben, telefonon vagy skype-on térjünk erre a kérdésre vissza. Küldtem egy üzenet... (2011.01.28. 15:46) Novum levél
  • Landor: Hi-hi :-) (2011.01.28. 07:45) Modern Mephisto-féle
  • Landor: Köcce - mint máskor is :-) Ölellek! (2011.01.28. 07:45) Nem aludtam

2010.11.10. 01:57 Landor

Az amfóra

"Részegröptű félisten-madarak, Ti, asturok, columbák és főnixek. Szóljon ma hozzátok szavam, ott fenn a lebegő éter és az univerzum határperemén, segítse utatok Aer, s találjon rátok imádatom, nagy istenek, Venus és Apollo. Rólatok álmodom nap, mint nap, Morpheus segítő kezével. Hát elfeledkezett rólatok a rohanó világ, mégis akarom, a jó szellemek kísérjék gondolataitok, s féltő óvásukban ne legyen alázat és vég. Magányotokban veletek leszek. Szeretteim térjenek vissza veletek, kívánom őket újra magam mellé tudni, hát lássatok rám, és segítsetek!"

Zsanett félbehagyta a suttogást, és hirtelen nem tudta eldönteni, papírlapot vagy törülközőt kerítsen előbb. A fürdőszobából kipenderülve langyos permet szálldosott szerte hosszú, illatozón fekete hajából. - Hát elég gagyi, de jó lesz leírni valahova. Még lehet szebb is ez a kurta imádat - gondolta végig magában. - Lehetne hosszabb is, de fogalmam sincs, mit és mennyit imádkoztak az ókoriak. Vagy csupán az áldozatoké volt a főszerep?

     Halványkék köntösében a nappali felé indult volna, a bal felső fiókokban mindig akad jegyzet- és levélpapír, meg boríték - bár ez utóbbira most nem tartott igényt -, ám egy röppenésre még a konyhaablak felé vette az irányt. Kinézett a hóborított utcára; sehol egy kóbor lélek sem. Izgatottan tekintgetett a sportpálya kosárpalánkjaitól takart sarok felé, aztán csak tovasiklón konstatálta, Básthyka, a fűszeres is bezárt már az ünnepekre. Visszaeresztette a selyemfüggönyt, közben azért beleszagolt. Reggel mosta. Levendula illatú az öblítőtől. Elmosolyodott.

     - Csak jönnének már! - mondta ki hangosan, s mikor hozzátette a "lécci, lécci"-t, ugrált is egy picikét, mint kicsilány korában, ha nagyon akarta, hogy bekövetkezzen valami. Erre persze mindent apró cseppek borítottak be: a piros és fehér, két  damasztos terítéket, a kristálytiszta poharakat és tányérokat, a konyhát széltében, mindenütt. - Bakker, hol az a törülköző?

 

...folytatása tüstént bekövetkezik, tucatnyi órák kérdése...

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://gavaller-csapda.blog.hu/api/trackback/id/tr412437536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása