Gavallér-csapda

Soraimat Balogh Ildikónak, az "Indigókönyv" alkotójának ajánlom -Tudhatod, hogy a mesék sosem hagynak el! Emlékszel, egyszer...?Egyszer hóba hazudtuk a katicákat. Hóbortos ötlet volt, tudom. S nem is hazugság, mert a gyermeki lét bennünk csak fantáziált. Csak…

 Egy utolsó simogatás,egy merengő csók most a nappali fény,kitérő legyintés, lemondás,mi csak egy percig élHabzó, hideg hullám a folyam sírján,jeges hunyorgás,csak ne jöjjön az éj!Ameddig ér,még életet gyújt a fényledér sugarakban,míg a Nap ott fenn,s a Föld itt…

Napok óta böngészem a helyi ingyenlapokat - a Metrot, a Brent & Kilburn Times-t és a London Evening Standard-et - témát keresve. Megtorpantam Angyalka, s ezt észre is vehetted tavasz óta! Ha ennyi idő alatt nem lehet, akkor valamit nagyon jól csinálhattam. Mert szólni, nem szóltál…

Nem dúlt valami túl nagy szócsata a háznál, míg reggeliztünk. Jeanie csendesen mosolyogva járkált körülöttünk, időnként elrakott egy-egy tányért, evőeszközt, beletette a mosogatógépbe, aztán el-elhúzódott a konyhájába, míg mi magyarok, Voyával megtárgyalhattunk mindent…

 Csak kicsit bánom, hogy nem vagyokreggeli önmagam nappalokon átSztromatolitok közt fáradtan bátorlennék a múló múlt, mit felzabála láthatár, hova hálni jár a Napod lennék, fénygyűrűs gyűrt alakMinap, mikor láttalak, összefeküdteklábaink, s nyolctagú forróságon…

n o v e l l a - Írta: Landorhegyi Zoltán                – Negyven felett már ki merik mondani a nők is… – billentyűzte fel a terminálra a lányarcú Boniff-RA28, és finom vonalú, hosszú ujjaival félrehúzta kissé…

Akarom a táncot,csak értem őrüljön a lány,látni mindig, minden percbeneszem vesztve nap nap utánAkarom, ha bús is ez a tánc,ha kell, hát láncra verve,brummogva, bőszen énekelve,istenverte keringőkben epekedveAkarom a kötelet,de kezembe tollat adjatok!A tengerek felett lebegjek,csak…

Azt azért nem mondanám, hogy nem csináltam még ilyent. Hogy soha sem... Elkészült az új vers, a "Holnap reggelek", és hihetetlen hírverésbe csaptam körülötte, mert úgy érzem - és Kisvirágom is meggyőzött efelől -, hogy már megint érdekeset alkottam, miközben csak…

Ígértem egy hajnalt,Csókízű ébresztőt kócos kis napomnak -Ígértem egy mosolyt,Hahotát és táncot minden madaramnakMegígértem a világnak -Pirkadati sóhajom légy! Téged akarlakHajnali órán, csendhagyó kacajtSzemed derűjét ígértem magamnakÍgértem egy órát,Éjfél táján,…

Hol is kezdjem? Kutyasétáltatás közben annyi mindenre nem figyel az ember, miközben annyi minden az eszébe jut.Igen, persze. Először is hogy, "hogy kerülök én ide?". És persze, "ki ez a kutya a póráz végén?". Jó, majd egyszer bemutatom Pucit. Ő egyébként egy…

Le merném fogadni, hogy időnként mindenkinek vannak olyan pillanatai, mikor valamit nagyon nagyon megkíván. Természetesen valami jó ételre gondolok, és ne szóljanak ezek a sorok várandós kismamákról vagy aszkéta múltamból. Azok az esetek majdhogynem a folyamatos kívánásról…

Állapodjunk meg annyiban, hogy nem szántam ilyen hosszúnak a távollétem. Egészen egyszerűen mégis valahogy bekebeleztek a hétköznapok, és várhatóan jó ideig nem lesz ez máshogy később sem. Mégis valamit ki kellett találnom, mert ahogy Tündérkének is mondtam, néha írnom…

Írta: Mórotz Krisztina - Blog adaptáció: Landorhegyi Zoltán Az a nap is úgy kezdődött este, mint a többi. A felhők unottan kívántak jó éjszakát egymásnak, a parizer sem változott hirtelen kolbásszá, maradt sápadt guriga. Leefarmer összement a mosásban, és úgy érezte…

Áruló a bódulat,Halál a tánc,Süketek fütyülnek megannyi dallamotKábító a hangulat,Csörgő minden lánc,Vakoké e színes világ az ég alattÁrvuló az esti fény,Dübörgő a lépés,Eladom a világot egy hét alattÉrdeme már nincs a létnek,Futok, mert még…

Ilyen álmosan élek a mélyben... És néha úgy érzem már, hogy most évszázadokat tudnék aludni. Hogy visszateljen az idő. És még csak szerelmes sem vagyok, mint szoktam lenni ilyenkorra már. Most épp az sem érdekel. Mert a szerelem legfőbb baja, hogy nagyon is az irgalmára bízzuk…

Sugara kél hajnali, hideg harmatban,Már kínlódik a nap, ha vörösen révedezFényét keresi a korai szikkadatban,Tűz-nyilai fogytán, vállát nem húzza tegezSzenny üli az utcát, pokoli bűzénHaragra kél a szél fútta fergeteg,S egy kapualjban mereng a városba űzvénKinn fuldokol,…

Én keltem korábban. Este el is felejtettem jobban körülnézni a szobában, így míg alkalmam volt rá, megtettem. A Piffard gyerekek egyik hálójában voltunk. A falon Walt Disney ízléses rajzai - a földön pedig Voya ízléses szakálla - foglaltak helyet. Az utóbbi még mindig…

Éltemezredekbe múló,páratlan,száraz évetRögnyi földbekönnyeztem,magvaimból kóró éledÖlelésem helye legyél,vágyatlanvérnyisebnyomAmfórákba trioláz a szél síromon...csak az esztendők haldokoltak,s karjaimban éberedtek eltiportak...(Dunaújváros, 2011. január 1. 13:43)

Idén először nem érdekel egy pillanatra az engem körülvevő világ, az összes álszentsége, a ridegsége, fakósága, minden hibája, s valamennyi bája, ami alszik ma éjjel - remélem, csak reggelig. (Bár az is lehet, pár perc múlva lehiggadok)Idén először köt le a naplóm, mert…