Gavallér-csapda

Kiváncsiskodtam, hogy blogom címét ne lengje be a plágium árny-szelleme. Google keresőbe tettem a szó-összetételt, és pechemre pont a blog.hu felületén leltem fel egy 2005-ös bejegyzést. Pechem is volt, de mellesleg egy hallatlanul érdekes cikkre leltem, amiből majd idézni…

Téged mikor szólított utoljára neveden a párod, kedvesed, hitvesed? Ugye milyen kedves tud lenni a cica, édes, drágám, cuncóka, kicsim, a nyuszifül, és hasonló becézés? És nem mindegy az sem persze, mennyi ismeretség után hangzik el a kedves szó... De gondoltál rá, hogy a párod…

Talán Annamarinak írtam első versemet. Nem tudom, rég volt. Egy biztos, egy álomvilágban lebegtem. S ha irodalommal foglalkozom, máig ambivalens világok határán járok, valahol a szecesszió és a modern kor között alkotok. Nagyon szerettem volna különlegesnek maradnom - még ha…

Szólítottál, halkan mondtad nevemÉn megfogtam, s kezembe vettem kezedÉn csak néztelek kábultan,S te mosolyogtál, csak mosolyogtálKönnyes csókom utánTe virágra vágytál,Amint hozzám simultál,Én véremet adtamAztán magadhoz vontál,S én belehaltam ismeretlen szerző nyomán -…

CouchetteAzt hiszem, így hívják ezt a kocsiformát, ami gyakorlatilag a mai hálókocsi elnevezésnek felel meg. Itt, Magyarországon. A határ előtt szóltak a vezetőink, hogy Bécsben egy átszállás miatt kell várnunk keveset, mert ilyen hálókocsikban fogunk továbbutazni, az NSzK-n…

"Na hát, nagy nehezen, de hozzálátok egy naplóféle megírásához..." Ezzel a mondattal nyitottam meg jegyzeteimet 1985-ben, egy meglehetősen csodálatos utazást megörökítendő. Azóta is bármikor kinyitom azt a füzetet - mert van úgy, hogy a múltban élek -, akkor egy héten…

Ha unatkozom (évtizedek óta nem volt ilyen), s magam vagyok, évekké dagadnak a napok. Ez az egyik megoldás a percnyi nappalokra. Lassítani kell, s talán így lesz jó. Ne rohanjon az idő, ne múljanak percek alatt el a napok! Ne legyen még Karácsony, állítsuk meg az időt egy perccel…