Elnyúló árnyakat vet surrogva a fény,
szárnyunk szegve szomjazunk a homokban
Mozgásunk töri, kifoszt a remény
Századszor csalódtunk büszke angyalokban
Ne a hibát keresd!
Támaszod, a szél hazudott neked
Párkányra szálló vér-fellegünk látod,
karmod ellenem ma nem fegyvered
Mint galambok, búsan, nyári napfordulón,
küszködik természetünk - minden vakít
Szeretni szerettük egymásban a hiút -
Csak kiúttalan csókunk hűvöse melegít
Photo: love affairs in plush by Louis H. Pinter, Jr.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.