...mert hamarosan leesik, ahogy Erdélyből hírül adták...

Farkas ordított a Kárpátok oldalán
Üvöltése szél szárnyán szállt
- ijesztő vándor
Szerelmem melengetem tüzem parazsán
Magányomtól félek, didergek igazán

Kinn havas, fázik a táj
Sötét várából tekint a tél rám,
fagyban szendereg a sötét, szegletein
szemeid keresem

Még érzem a meleget,
még félem a világot, ha mérgesen kiált,
még dédelget egy szó a szádból
még látom, mit nekem hagytál, virágod
még látom a hideg ablakon

Vetné le közöny-ruháját,
csak bújna hozzám az öröm,
ha várlak, bár érezném csókod
Küszködöm - légy velem tovább,
ha érzed a szám!

Légy velem mindig, ne mint a gyönge,
tűnő jégvirág e ködös éjszakán!

Székesfehérvár, 1988