Hát legyen igazad, hogy botránkoztassunk meg mindenkit, és nevessünk a világra - leginkább hétfőn!
vagy ha boldog andalodásra vágynál kora reggel, nekem még ez is kedvencem (de gyönyörű volt Donna is - a szöveg meg pláne aranyos)
Rám is fér bizony az egész. Ma filmeket néztem, s miközben imádom a drámákat is (független vállalatok olcsó darabjai értek el - 400-ért 8 DVD, szerinted?), lehet kicsit besokaltam a következőktől:
- 48 Angyal
- A boldogság íze (előkelő filmfesztivál díjakkal)
- Sörmeccs
- Vesztes lapok
- Magunkra maradtunk (Anthony LaPaglia-val)
- A vörös ajtó titka (Kiefer Sutherland, Kyra Sedgwick, Stockard Channing)
- Volt egyszer egy esküvő (latin témában elég tűrhető)
- Fűdelaza (a csúcs volt a 7végén - William Baldwinnal)
Hogy az életkedvem ment volna el az összes után, nem állítom - csak sok volt egyszerre. Pedig ha magányos vagyok, eldobok mindent a kezemből, és mozizok (ettől néha a szomszéd is boldogtalan, mert nem mindig maradnak csendben a hangsugárzók).
Luca ma azt mondta, hogy ne zárjak be minden zárójelet. Niki meg új telefont vett, egyébként az Őrségben járt, és köszöni jól van. Szóval elvagyunk így mi, ki-ki életjelez, és éli tovább a sajátját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.