Összeszorított, koccanó fogakkalSuttogd karjaimban szavaidAztán kicsit nyisd meg a szád,És dúdolj; szerelmed elvakítHogy szoríthassam, add a kezed -Várakozó, ténfergő igyekezetHa fejem rád hajtanám, örökkön halljamHangoddal játszadó bohókás szívedet.
2010.10.20. 18:26 Landor
Játssz velem szerelmet!
3 komment
2010.10.20. 18:09 Landor
Hol van...
Hol van Anna? L ássuk csak! Ismételjük át! Töröm a fejem. Járkálok. Nyugtatni próbálom magamat ma délután. Egyáltalán annyira, hogy gondolkodni tudjak, higgadtan. Tanácstalanul keringek a nappali és a konyha között. Időnként tárgyakba ütközöm, olykor beléjük…